Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az idő                       

 

 

 

Már mindenkivel el?fordult, hogy valakivel remekül elbeszélgetett, s közben ?elszaladt? az id?. Mi történt? A kellemes élmény hatására az órán mért id? a valóságban sokkal rövidebb lett. Remélem, mindenki tisztában van vele, hogy az óra csupán azt mutatja, milyen tempóban m?ködik az illet? szerkezet. Jelen példánkban az órán jóval gyorsabb id?múlás regisztrálható, mint a valóságban, ezért ? mivel az óra számunkra valamilyen küls? objektiv valóság ? mondhatjuk, hogy az id? felgyorsult. Vágyaink hajszolásának szinte nincs is más értelme, mint hogy gyorsítjuk vele az id?t. Minnél kellemesebb valami, az id? annál gyorsabban telik. Ezt álszent módon sajnálni szoktuk, pedig valójában ez a cél. Gondolom, az ellenkez?jét nem kell túlmagyaráznom. Egy fogfúrás másfél óráját a vekker öt percként regisztrálja. Menekülünk az ilyen helyzetek el?l, mert ilyenkor az id? lelassul. Ha elképzelünk egy végpontjáig hajszoltan rossz szituációt ? például, hogy egy vaksötét ólombörönbe zárják az embert élete végéig ? elképzelhet?, hogy az id? itt annyira lelassul, hogy meg is áll. Ez a negatív végpont. Ez a Pokol. A Pokolnak nem az a lényege, hogy sötét van és meleg, hanem az, hogy áll benne az id?. Nincs vátozás. Ez a ?megállás? üres. Nulla energiájú.

 

 

 

Vizsgáljuk meg az id?gyorsulás másik végpontját is. A dolog másik végét. Képzeljünk el egy végtelenül gyönyör? állapotot ? ezt nehezebb megtenni, mint az ellenkez?jét. Az órán mért egy órából egy másodperc lesz. Egy ezredmásodperc. Egy quadrilliomod másodperc. A rezgés egyre gyorsul és egyszer csak ? megáll. Itt is megáll az id?. Körbértünk egy körív mentén? Lehet. Ez a pozitív végpont ? a Mennyország. Ez a megállás a maximális energiatöltés helyzete. Az ?srobbanás el?tti állapot. Az id? abban a pillanatban kezdett el telni, mikor ? feltehet?en a b?nbeesés pillanatában ? Ádám és Éva egyszerre azt gondolta, hogy elégedetlen az adott pillanattal. Jobb lenne egy másik. Ekkor két pillanat jelent meg ? micsoda nonszensz! A kett? között feszül az id?. Minnél jobban vágyódunk a jelenb?l az általunk favorizált pillanatba, az id? ? a heves vágyakban terjedés ellenállási tényez?jével szorozva ? annál jobban n?.

 

 

 

Valami azt kiabálja bennünk, hogy e felé törekedjünk. Hajszoljuk az élvezeteket és a végén váljunk a Mennyország lakóivá. Váljunk istenekké. Anélkül, hogy bárki életcélját el akarnám venni, meg kell említeni, hogy az isteneknek sem jó. Meg vannak verve az örök élettel, amely egy id? után maga a pokol ? mint azt már fentebb kimutattuk.

 

 

 

A keletiek azt taníták: az ember helyzete a kiválasztott. A menekülés helyzete. A közép helye. Egyforma távol ? vagyis közel ? Pokolhoz és Mennyországhoz. Kilépni a körb?l pedig úgy kell, hogy az ember megszabadul vágyaitól, melyek elérése az id? gyorsulásával járna, és egyben megszabadul ellenérzéseit?l, utálataitól is, melyek az id?t lassítják. Imígyen belehullik a pillanatba, mely múlt és jöv? között a kijárat, és ezzel ezt a computerjátékot sikeresen végigjátszotta. Szabad. Mehet valami normális dolgot csinálni, nincs többé odaláncolva a képerny?höz a joysticknál fogva.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.